Társadalmi egyeztetés az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról
Jelenlegi fázis:Társadalmi egyeztetés véleményezése2026.07.11-ig
Folyamatban
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának évtizedeken át tartó halogatása rombolóan hatott a demokrácia iránti bizalomraA rendszerváltás után több alkalommal történt kísérlet olyan törvény megalkotására, amely az ügynökakták – azaz a kommunista diktatúra állambiztonsági tevékenységéhez kötődő dokumentumok – áldozatok és a nyilvánosság általi megismerését lehetővé teszi.Ezek a kísérletek azonban elbuktak: egyik törvény sem tudta teljesen kielégíteni a társadalom jogos igényét a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének, az ártatlanokat megfigyelő ügynökök nevének és tetteinek megismerésére.
A kormány tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról. Ennek kapcsán egy új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltás máig be nem váltott ígéretének teljesítésére. Kérjük, mondja el véleményét, javaslatait a tervezett lépésekkel kapcsolatban!
Ezek a sikertelen törvények – a kommunista rendszer bűnöseinek elmaradt felelősségre vonásával együtt – megalapozták a társadalom bizalmatlanságát a harmadik Magyar Köztársaság intézményeivel és politikusaival szemben. Ez a bizalmatlanság aláásta a magyar jogállamot és egyik fő oka volt annak, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben sokáig nagyobb társadalmi ellenállás nélkül tudták lebontani demokráciánkat.
Az előző kormányzat pedig semmit nem tett a múlt feltárásáért: a Fidesz politikusai megelégedtek az egyre üresebbé váló antikommunista frázisaik puffogtatásával, miközben hatalomgyakorlásuk egyre hasonlóbbá vált ahhoz a rendszerhez, mely ellen egykor küzdöttek. A NER utolsó ciklusában pedig a kommunizmus áldozatait meggyalázva egy egykori III/III-as ügynököt neveztek ki a kormánnyal ellentétes véleményen lévő magyarokat lejárató Szuverenitásvédelmi Hivatal élére.
A múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele
Az új Kormány e téren is gyökeres fordulatot képvisel. Elkötelezettek vagyunk a magyar demokrácia és jogállam helyreállításáért. Valljuk, hogy a demokratikus újjáépítésnek elengedhetetlen feltétele a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége. Kötelességünknek érezzük, hogy a magyar nép önmagáról való ismeretét gyarapítsuk, hogy a következő nemzedékeknek mélyebb történelmi ismereteket adjunk át, mint amit mi kaptunk.
A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak információs kárpótlása, valamint történelmünk mélyebb megismerése érdekében olyan törvényt alkotunk, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára eddig is nemzeti emlékezetünk egyik legfontosabb intézménye volt, a Levéltár munkatársai elkötelezetten őrizték meg az utókornak a kommunista állambiztonság dokumentumait. A mostani törvény a Levéltár alapvető feladatává teszi, hogy a tárolt iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak.Korunk technológiája nagyban támogatja a feladat végrehajtását: az érintett dokumentumok mindenki számára könnyedén elérhetőek lesznek a Levéltár erre a célra kialakított online felületén.
A törvény egyensúlyt teremt a múlt megismerését célzó társadalmi igény és az ügynökaktákban szereplő személyek jogai között
Az ügynökaktákat csak olyan módon szabad nyilvánosságra hozni, hogy a dokumentumokban szereplő személyek alapjogai, magánéletük szentsége, emberi méltóságuk ne sérüljön.A törvény megalkotása során ezért kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a legérzékenyebb információk – pl. az ügynökök egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok – csak szigorú feltételek mellett lehessenek megismerhetők.
A Kormány egyetért azzal, hogy a megfigyelt áldozatok kárpótlásának nélkülözhetetlen része, hogy az őket megfigyelő ügynököket megismerjék. A jogállam iránti elkötelezettség azonban azt is jelenti, hogy az igazságtétel iránti igény nem fordulhat át bosszúvágyba. Még a diktatúrát kiszolgáló ügynököket is megilleti magánéletük legérzékenyebb részleteinek védelme, különös tekintettel arra, hogy az elnyomó kommunista államapparátus sokszor ilyen információkat felhasználva kényszerített embereket a szolgálatába.
A törvényalkotás során a kegyeleti jog védelmére is kiemelt hangsúlyt fektettünk, hiszen az ügynökaktákban szereplő, már elhunyt személyek emberi méltóságának megőrzése is alapvető érték. Azonban a Kormány elismeri azt, hogy a társadalmi megismerést indokolatlan mértékben akadályozza, hogy az elhunytak adatai jelenleg a halálozás után 30 évig védelem alatt állnak. A törvény ezt az időt 5 évre csökkenti a nem érzékeny adatok tekintetében.
A nyilvánosság már az idén megismerheti az ügynökaktákat
Az ügynökaktákat a kormány két lépésben tárja a nyilvánosság elé. Már az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt pár nappal megismerhetők lesznek
a beszervezettek és a sikertelenül beszervezettek legfontosabb adatait (kivéve a legérzékenyebb adatok), illetve a beszervezéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó 6-os kartonok, illetve
a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok.
A forradalom 70. évfordulója így egy olyan történelmi pillanat lesz, mely alkalmat ad a múlttal való szembenézésre, az áldozatokra való megemlékezésre, a szabadságért küzdő hőseink előtti tiszteletadásra.
A beszervezettekre és sikertelenül beszervezettekre vonatkozó iratanyag – B-dossziék és B-naplók – pedig fokozatosan, de legkésőbb az év végéig kerül nyilvánosságra.
A törvény azt is előírja, hogy bárki, aki jogellenesen birtokolja a fent említett irattípusokat, köteles azokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának a hatálybalépéstől számított fél éven belül. Ennek elmulasztása büntetőjogi felelősséggel járhat (minősített adattal való visszaélés, minősített adatnak nem minősülő személyes adattal való visszaélés jogcímen).
A törvény a kommunista diktatúra kutatását hatékonyabbá teszi, segítve nemzeti önismeretünket
Múltunk megismerésében, nemzeti önismeretünk erősítésében történelmünk kutatói kiemelt szerepet játszanak. Ezért a törvénynek kifejezett célja, hogy az ő munkájukat is támogassa, és a Levéltár anyagainak kutatását gördülékenyebbé tegye.
Az ügynökakták kutatására eddig speciális, szigorú szabályok vonatkoztak, amelyek indokolatlanul nehézzé tették a kommunista időszak dokumentumainak feltárását. Az új törvény szerint mostantól ennél az iratanyagnál is az általános levéltári kutatás szabályai érvényesek (1995. évi LXVI. törvény). Sőt, a kutatóknak ennél az iratanyagnál nem lesz szükségük a máshol elvárt, kutatótevékenységet végző szerv által kiállított, támogató állásfoglalás felmutatására sem. A kutatóknak – ha kutatásuk tárgya indokolttá teszi – lehetőségük nyílik az ügynökaktákban szereplők érzékeny adatainak megismerésére is.
A Kormány hisz abban, hogy történelmünk feltárása és a következő nemzedékeknek való továbbörökítése mindannyiunk kötelessége. Bízunk abban, hogy a magyar történészek a törvény hatályba lépése után jóval hatékonyabban végezhetik munkájukat, ezáltal történelmünk feltárása új lendületet vesz.
Felülvizsgáljuk a ügynökakták minősített adatait, minden indokolt esetben megszüntetjük a minősítést és elérhetővé tesszük a dokumentumokat
Az ügynökakták egyes dokumentumai minősített adatokat tartalmaznak, melyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti hazánk érdekeit. A minősítést jelenleg kötelező legalább 5 évente felülvizsgálni, azonban a tapasztalatok szerint a felülvizsgálatok sokszor valós mérlegelés nélkül történnek; a minősítés fenntartása mára automatikussá vált. Emiatt számos fontos dokumentum lehet ok nélkül elzárva a nyilvánosság elől.
A Kormány ezért a minősített adatok felülvizsgálatát civil ellenőrzés alá helyezi. Ez a törvény által létrehozott Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság feladata lesz. A Bizottság 11 tagja között nemzetbiztonsági szakértők, valamint a kommunista rendszer kutatásában jártas történészek és levéltárosok is helyet kapnak. A Bizottság
tájékoztatást fog kapni minden minősített adatokkal kapcsolatos felülvizsgálatról,
javaslatot tehet az iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, ezzel soron kívüli felülvizsgálatra kötelezve a minősítőt,
tájékoztatja a Kormányt, ha javaslatuk ellenére sem szűnt meg a minősítés, továbbá
rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot a tevékenységéről.
A minősített iratok civil ellenőrzésének célja, hogy a minősítés többé ne történhessen átláthatatlan módon. A társadalom jogos elvárása, hogy a minősítés fenntartásának okait és körülményeit megismerje; ne érezze azt, hogy az állam ok nélkül teszi lehetetlenné egyes információk megismerését. A civil kontroll így a megrendült társadalmi bizalom helyreállításának egyik alappillére lesz.
Dokumentumok
Hatásvizsgálati lap0.1 MBLetöltés
Indoklás0.2 MBLetöltés
Normaszöveg0.2 MBLetöltés
Tartalmi összefoglaló0.1 MBLetöltés
Mérföldkövek
Ezek a mérföldkövek megmutatják a társadalmi egyeztetés főbb állomásait és előrehaladását.
Az e-mail elküldésével kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a megadott személyes adatait az adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kezeljük.
