Társadalmi párbeszéd az Alaptörvény 17. módosításáról - Társadalmi egyeztetések, párbeszédek | Magyarország Kormánya
Társadalmi egyeztetések, párbeszédekTársadalmi párbeszéd az Alaptörvény 17. módosításáról
Társadalmi párbeszédMagyarország Kormánya
Társadalmi párbeszéd az Alaptörvény 17. módosításáról
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetéről 2026. június 27. szombatig várjuk a magyar emberek véleményét. Fontos számunkra, hogy a Magyarország jövőjét meghatározó alkotmányos kérdésekben minél több állampolgár elmondhassa álláspontját. Kérjük, ossza meg velünk véleményét, javaslatait és észrevételeit!
Jelenlegi fázis:Vélemények beküldése2026.06.27-ig
Folyamatban
Miért van szükség a módosításra?A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény hatályának több, mint tizennégy éve alatt nem tudta betölteni azt a feladatot, amit Magyarország alkotmányának be kell töltenie. Az Alaptörvény nem a közhatalom végső korlátja és őre volt, hanem az aktuális pártpolitikai célkitűzések végrehajtásának eszköze. Nem a jogrendszer legmagasabb szintű törvénye, hanem szabadon módosítható szabály. Nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harcban alkalmazott fegyver. Nem a demokrácia működésének elősegítője, hanem a jövőbeli demokratikus többségek legitim döntéshozatalának akadálya. Az Alaptörvény nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt.
A fentiek miatt új alkotmányra van szükség, de az új Alkotmány elfogadása nem történhet újra egyoldalúan, a másik oldal kizárásával. Az új Alkotmány alapos előkészítésen, széles körű egyeztetésen, inkluzív alkotmányozási folyamaton kell, hogy alapuljon.
Az Alaptörvény ugyanakkor nem maradhat változatlan addig, amíg egy valóban közös új alkotmányt tud az Országgyűlés elfogadni.
Helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, újra függetlenné kell tenni az Alkotmánybíróságot és az igazságszolgáltatást, meg kell szüntetni azokat az akadályokat, melyek egy kétharmados többséggel nem rendelkező demokratikus többség legitim döntéshozatalát kizárják.
Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása először azokra a szabályokra kell, hogy koncentráljon, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek. Ezért az Alaptörvény tizenhetedik módosítására irányuló javaslat szükségszerűen nem teljes körű alkotmányos reform. Minden alapvető kérdést az új alkotmány megalkotásakor kell majd megválaszolni.
A tervezet legfontosabb intézkedései:
Időkorlát az országgyűlési képviselőknek Egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
A köztársasági elnök megbízatásának rendezése A hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
Függetlenebb Alkotmánybíróság A módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
Erősebb bírói önigazgatás A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása Egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
Kevesebb sarkalatos törvény Csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre Megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
A közpénz védelmének erősítése A módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata A cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
A módosítás célja tehát az, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénz-kezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé.
Dokumentumok
Az Alaptörvény 17. módosítása0.3 MBLetöltés
Mérföldkövek
Ezek a mérföldkövek megmutatják a társadalmi egyeztetés főbb állomásait és előrehaladását.
Az e-mail elküldésével kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a megadott személyes adatait az adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kezeljük.